Jóváírás és előlegszámla e-számlaként

Röviden

• A jóváírás típusa 381 (CreditNote), a terhelési értesítőé 383 (Invoice). Mindkettő a BT-25 mezőben hivatkozik az eredeti számlára.
• A 384 kódú helyesbítő számla Szlovákia számára még csak készül. Addig a PI jóváírást és új számlát ajánl.
• Az előlegszámlát (proforma) mint fizetési felhívást nem küldjük a Peppolon keresztül. A kapott fizetésről szóló adóbizonylatot igen, a PI szerint 388 kóddal.
• Az adózott előleget a végszámlában negatív sorral vonjuk le, az adózatlant a PrepaidAmount mezőn keresztül.
• A bérleti vagy lízingdíj fizetési ütemterve 2027-től nem helyettesíti az egyes időszakokról szóló számlát.

Jóváírás: 381-es típus és hivatkozás az eredeti számlára

A Peppol-hálózatban a leggyakoribb és legegyszerűbb helyesbítési eljárás a Pénzügyi Igazgatóság (a továbbiakban PI) szerint az eredeti számlához kiállított jóváírás (Credit Note), majd egy új, helyes számla. A BT-25 mezőben (InvoiceDocumentReference) egyértelmű hivatkozásnak kell lennie az eredeti számlára (PI GYIK, I. rész, 50. kérdés). A jóváírás a Peppol BIS Billing 3.0-ban önálló, 381-es dokumentumtípus, és ugyanazok a leképezési szabályok vonatkoznak rá, mint a 380-as számlára (PI GYIK, II. rész, 17. kérdés).

Az áfatörvény elektronikus számlának tekinti azt a bizonylatot is, amely az eredeti elektronikus számlát módosítja, és arra külön és egyértelműen vonatkozik; tartalmaznia kell az eredeti számla sorszámát és a módosuló adatokat (85o. § (5) bek.). A jóváírás a Peppolban azonban teljes bizonylat. A kormány törvényjavaslatának (1454. sz. irat) indokolása, 2026. szeptember 30-i állapot szerint első olvasatban, kimondja, hogy az EN 16931 szabvány nem teszi lehetővé a helyesbítő számla tartalmának a módosuló adatokra való korlátozását, ezért a javaslat a helyesbítő számlák adatainak bejelentését szabályozza. A javaslat egyelőre nem hatályos törvény.

Kész jóváírást a 08. mintában talál: CreditNote gyökérelem 381-es kóddal, az eredeti számla száma és dátuma a cac:BillingReference elemben (BT-25, BT-26), pozitív összegek.

Terhelési értesítő: 383-as típus

Az adóalapot növelő terhelési értesítőt a Peppol BIS Billing 3.0-ban az UNCL1001 kódlista 383 kódjával (Debit note) állíthatja ki. Az eredeti számlához való kapcsolatot ugyanúgy a BT-25 mezőben adja meg (PI GYIK, II. rész, 39. kérdés). Nézze meg a 09. mintát: Invoice gyökérelem 383-as kóddal és hivatkozással a cac:BillingReference elemben, egyébként mint egy rendes számla, a fizetési határidőt is beleértve.

Helyesbítő számla 384-es kóddal: egyelőre nem

A PI jelenleg a helyesbítéseket a jóváírás és új számla kombinációjával javasolja megoldani. Az OpenPeppollal együtt készíti elő a 384-es kód (helyesbítő számla) bevezetését, hasonlóan Németországhoz. A szándék az, hogy az áfát vagy az árat nem érintő esetekben használják, míg az áfára vagy az árra gyakorolt hatásnál marad a jóváírás és az új számla. A 384-es kód felvétele a PI szerint reálisan a Peppol BIS Billing 3.0 2026 őszi kiadásával történhet meg (PI GYIK, II. rész, 30. kérdés). Alternatívaként a PI a minden kötelező tartalmi elemet tartalmazó, a BT-25 mezőben hivatkozó helyesbítő számlát is említi (PI GYIK, I. rész, 50. kérdés).

Egy helyesbítő számla több számlához

Ha az adóalap-korrekcióra okot adó tény az elszámolási időszak utolsó napján következett be, több ismétlődő teljesítéshez egy helyesbítő számlát állíthat ki. A BT-25 mező ismételhető, így minden eredeti számlaszámot külön bejegyzésben ad meg, nem egy mezőben elválasztó jellel. Minden helyesbített számlát fel kell tüntetni. Az az időszak, amelyre a helyesbítés vonatkozik, nem kötelező tartalmi elem; az eredeti számla kiállítási dátumát megadhatja, de nem kötelező (PI GYIK, II. rész, 49. kérdés).

Előlegszámla kontra a kapott fizetésről szóló adóbizonylat

Itt a legnagyobb különbség a két bizonylat között, amelyeket a gyakorlatban „előlegszámlának” hívnak (PI GYIK, I. rész, 34. kérdés):

• A proforma számla vagy fizetési felhívás nem tartalmazza az áfatörvény szerinti számla kötelező elemeit, és kiállításával nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Nem számla az áfatörvény értelmében, és az e-számla rendszeren keresztül nem küldik.
• A kapott fizetésről szóló számla akkor keletkezik, amikor a fizetést az áru vagy a szolgáltatás teljesítése előtt kapja meg (72. § (1) bek.). Adóbizonylat jellegű, az elektronikus számla rendszerébe tartozik, és kézbesítési szolgáltatáson keresztül küldik.

2027. 1. 1-jétől a belföldi áfaalanynak elektronikus számlát kell kiállítania arról a fizetésről, amelyet belföldi adóalanytól vagy belföldi nem adóalany jogi személytől az áru vagy a szolgáltatás belföldi teljesítése előtt kap (PI GYIK, I. rész, 38. kérdés; 85o. § (2) bek.). A határidő a fizetés kézhezvételétől számított 15 nap (85o. § (6) bek. b) pont), ahogy a PI is írja (PI GYIK, I. rész, 74. kérdés). A törvény az elektronikus számlára külön szabályozza: a 85o. § (1) bekezdése szerint a 71–76. § csak akkor alkalmazandó, ha a (2)–(8) és a (15) bekezdés másként nem rendelkezik. Arra a lehetőségre, hogy a számlát a 73. § (1) bek. b) pontja szerint a fizetés kézhezvételének hónapja végéig állítsa ki, az e-számlánál ezért ne hagyatkozzon.

A bizonylattípusra a PI közvetlenül válaszol: a kapott fizetésről szóló adóbizonylathoz az UNCL1001 kódlista 388 kódját (Tax invoice) kell használni (PI GYIK, II. rész, 22. kérdés). Az ilyen bizonylat szerkezetét (egy sor adókulccsal, a PrepaidAmount a teljes összeg erejéig és PayableAmount 0) a 12. minta mutatja, amely éppen a 388-as kódot használja.

Az előleg levonása a végszámlában

A PI különbséget tesz aszerint, hogy az előlegről állított-e ki adóbizonylatot (PI GYIK, II. rész, 38. kérdés):

• Adózott előleg (kiállította a kapott fizetésről szóló számlát): a levonást nem az AllowanceCharge elemben tünteti fel, hanem negatív sorként a cac:InvoiceLine elemben -1 mennyiséggel. A sor tartalmazza az adóalapot és az áfát az eredeti adóbizonylat kulcsával, így csökkenti az áfaösszesítést. Az adóbizonylathoz való kapcsolatot a BillingReference / InvoiceDocumentReference (BT-25) mezőn keresztül adja meg.
• Adózatlan előleg (adóbizonylat nem keletkezett): nem az adóalap vagy az áfa helyesbítéséről van szó. Az összeget PrepaidAmount (BT-113) mezőként adja meg, amely csak a fizetendő összeget csökkenti. Negatív áfás sort itt nem használunk.

Azt, hogy a már kifizetett előlegeket szabványosan a PrepaidAmount mezőben tüntetik fel, a PI az elszámoló számláknál is megerősíti (PI GYIK, II. rész, 26. kérdés). Mindkét helyzetet egy bizonylaton a 10. minta mutatja: negatív sor -1 mennyiséggel az adózott előleghez, kapcsolat az adóbizonylathoz a BillingReference (BT-25) mezőn keresztül, és adózatlan előleg a PrepaidAmount mezőben.

Bérlet, lízing és fizetési ütemterv

Ha az áfaalany 2027. 1. 1-jétől köteles elektronikus számlát kiállítani, a 75. § (2) bekezdése szerinti összesítő számlaként már nem használhatja a bérleti díj fizetéséről szóló megállapodást (fizetési ütemterv). Az elektronikus számlát minden ismétlődően teljesített bérleti szolgáltatásról kiállítja (PI GYIK, I. rész, 33. és 51. kérdés). Ez a lízingrészletekre is vonatkozik, ha a lízing szolgáltatásnyújtás. Összesítő elektronikus számla csak legfeljebb egy naptári hónap teljesítéseiről állítható ki, a hónap végétől számított tizenöt napon belül (85o. § (7) bek.; PI GYIK, II. rész, 41. kérdés).

Nem kell elektronikus számlát kiállítani, ha a teljesítés a 28–43. és a 47. § szerint adómentes, tehát például a 38. § (3) bekezdése szerint adómentes ingatlan-bérbeadásnál (PI GYIK, I. rész, 51. kérdés).

A 2026. évi számlák helyesbítése

Arra a bizonylatra, amely 2027. 1. 1. és 2030. 6. 30. között módosít egy 2026. 12. 31-ig teljesített ügyletről szóló számlát, a 85o. § (23) bekezdése szerint ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az eredeti számlára. Ha az eredeti számla már 2026-ban elektronikus volt, és kézbesítési szolgáltatással küldték, a helyesbítésnek is ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, és szintén kézbesítési szolgáltatással kell mennie.

A kormány törvényjavaslata (1454. sz. irat), 2026. szeptember 30-i állapot szerint első olvasatban, ezt a szabályt (átszámozás után 85o. § (22) bek.) enyhíteni javasolja: az eredeti számlával azonos feltételek „alkalmazhatók” lennének. Az indokolás szerint a szállító a 2026. évi papíralapú számlához papíralapú vagy elektronikus helyesbítést választhatna, a nem kézbesítési szolgáltatással küldött elektronikus számlához pedig a helyesbítést kézbesítési szolgáltatással is elküldhetné. A javaslat egyelőre nem hatályos törvény. A bizonylat további kötelező adatait az e-számla kötelező tartalma cikk foglalja össze, a technikai keretet a Peppol BIS Billing 3.0 cikk.

Gyakori kérdések